Ismerd meg országod, szép magyar anyanyelvedet rovat.
Kex Együttes, 1968-1971

1968 decemberében alakult. Frontembere és motorja Baksa-Soós János volt. A klasszikus felállás tagja volt még Bianki Iván, Doleviczényi Miklós, Imre Attila és Kisfaludy András. Bár többnyire az Illés előzenekarának szerződtették őket és így viszonylag sok koncertet adhattak, az átlagos közönség nem értette zenéjüket. Koncertjeikre jellemző volt az állandó improvizatív készség mind a zenében, mind a színpadi megjelenésben. A Budai Ifjúsági Parkban – saját közönségük előtt – performance-okkal vegyített, felejthetetlen koncertjeiken játszották progresszív zenéjüket, melyre az improvizatív hangszerjáték, az erős billentyűs hangszerelésű hangzásvilág volt jellemző. Feldolgoztak több József Attila-verset is. A hivatalos zenei ízlésbe nem fért bele a Kex, egyetlen kislemezt rögzítettek (két dalt: Elszállt egy hajó a szélben / Család) és négy számukat vette fel a rádió. Baksa-Soós 1971-es kiválásával (az év őszén az NSZK-ba disszidált) gyakorlatilag megszűnt a zenekar, bár a többi tag még másfél évig próbált együtt maradni, sikertelenül.

Egy Kex-koncert szünetében lépett először színpadra Cseh Tamás is. Több alkalommal pedig Hobo is énekelt velük

(forrás: magyar wikipedia)

Az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ra álljon itt az eredeti 1983-ból származó "István, a király rockopera", mögötte néhány csíksomlyói felvétel.

A lejátszási lista itt található.

Bródy János énekli az eredetiben a szomorú dalt, "Gyászba öltözött csillagom" címmel:

1940-ben készült Szlatinay Sándor filmje Hunyadi Sándor történetéből Bercsényi huszárok címmel. A film nem háborúról szól, bár harcról igen, férfi és nő szerelméről. Bagodi Gábor (Csortos Gyula) bercsényi-huszár bár idősb lett, a fiatal huszárok között legendás maradt. 20 éve már, hogy felesége elhagyta, félve attól, hogy a magyar huszárok virtusa, önfeledt szórakozása béke időben lánya kárára válik. Aztán az élet mégis máshogy hozza. Romantikus vígjáték a javából, Bagodi Gábor törődő ápolónője, Clementine (Vaszary Piroska) nagyszerű játéka francia akcentusával vidám perceket hoz, kétségtelenül. A film komoly mondatokkal tűzdelt szép magyar film.

Érdekesség, hogy bár mind a Magyar Televízió 1-es, mind 2-es csatornája leadta, mindkétszer finn felirattal történt. Talán nincs már meg a magyar eredeti változat, s mint megannyi tárgy, ez is külföldről érkezett haza...

A film megtekinthető a Magyar Televízió archívumában teljes egészében, vagy az alábbiakban (az M1-es változat jobb hangminőségű). Stáblista a bővebben gombbal érhető el.

1708. Bornemissza János portyázó kurucból lett Vak Bottyán strázsamestere. Fegyverét a hazaszeretet vezérli és a szerelem Bíró Anna, a legszebb réthei lány iránt. Az elfogott gróf Starhemberg labanc generálist személyesen viszi el a fejedelemhez, így lesz belőle Rákóczi hadnagya. Réthe közben árulás miatt labanc kézre, Anna tömlőcbe kerül. Suhajda, a kéjsóvár hajdú most azt hiszi, megszerezheti magának a lányt. Anna az öccsével üzen Jánosnak, és a rabok hívó szavára megindul Rákóczi serege. A Vág mentén ütközik meg az ellenséggel.

1953-ban készült a film, színesben, pompázatos képi világban. Kitettek magukért és értünk az alkotók.

A film részletekben és stáblista a bővebben gombra...

Talán most már ismerős ez a dal sokaknak, a Bercsényi-induló, melyet a francia Bercsényi alakulat huszárai énekelnek - mind a mai napig, magyarul! A videón található szöveg pontosításra szorul, az interneten több helyen is megtalálható a teljes szöveg, mely alul olvasható. Késmárkról bővebben itt, Bercsényi Miklós, székesi grófról itt olvasható, képekkel. A Bercsényi-huszárokról bővebben itt, a huszárokról itt ír a magyar wikipédia.

Gyenge violának 
Letörött az ága 
Az én bánatomnak 
Nincs vigasztalása

Suhog a szél 
Késmárk felett 
Édes rózsám 
Isten veled

Nagy Bercsényi Miklós 
Sírdogál magában 
Elfogyott szegénynek 
Minden katonája

Suhog a szél 
Késmárk felett 
Édes hazám
Isten veled

A videó forrása: www.magyarhuszar.hu - Az oldalon középen található a belépés gomb. Nagyon sok információ, képi anyag található ezen a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Egyesület által készített honlapon.

Egy idézet onnan: "Nevezetessé vált aztán a magyar könnyű lovasság a kurucok háborúzásával. Majd amikor II. Rákóczi Ferenc szabadságharca összeomlott, az emigráló kurucokat immár tárt karokkal várták Franciaországban. Ott szervezte meg Bercsényi László (a kuruc vezér Bercsényi Miklós fia) a francia huszárságot - persze főleg magyar kurucokból - amely heves csatákban - ejtette bámulatba Európát. Kivált büszkélkedett is XV. Lajos király a huszárjaival, s mutogatta őket az udvarába látogató fejedelmeknek. Így terjedt a nyalka egyenruhás fonott varkocsos, kifent bajuszos, magyar megjelenésű katona nem az egykor példaadó párizsi udvarról el, europa szerte…. Ha utóbb már mind kevésbé magyar legénységi összetételben is… Viszont, még a XIX. század fordulóján ezt mondta Napóleon: „A francia gyalogsággal, az olasz tüzérséggel és a magyar huszársággal meghódítom az egész világot."

300 évvel ezelőtt, 1711-ben a Rákóczi-szabadságharcnak nevezett 8 éves háború véget ért. Nehéz sorsú Magyarországunk számára kevés tárgyi emlék maradt fent, így a három termet megtöltő kiállítás a kecskeméti Cifra Palota Múzeumban páratlan. A tárlat megtekinthető augusztus 19-től "Árvák Hercege" címmel.

162 évvel ezelőtt, vélhetően 1849. július 31-én vesztette életét a segesvári csatában Petőfi Sándor, ismert és kiváló költőnk. Életét többek között a wikipedián is meg lehet ismerni jobban, mint amire az iskolából emlékszünk, és bátran szemezhetőek a könyvesboltok, antikváriumok polcai, ahogy az árverés oldalak is. Digitálisan a Magyar Elektronikus Könyvtár kínálata teljes. Segesvárról is találunk tárgyakat online piacon.

Sajnos a versek ma nem divatosak, pedig tömörségükkel, anyanyelvünk minden erejével és szépségével tudnak boldog, szomorú, építő és hasznos perceket szerezni. Segítenek abban, hogy átéljünk érzéseket, átgondoljunk eszméket, megismerjük a világot jobban és mindez az épülésünkre váljon.

Persze, versekben is lehet sokfélét találni, téma, stílus, szakmai profizmus terén. Aki nem keres, nem talál...

Petőfi Sándor versei közül - szomorú halálának 162. évfordulójára - álljon itt a Magyar vagyok című, sok képpel illusztrálva. Zenei aláfestésnek egy szép magyar zene jobban illett volna, de azért így is nagyszerű munka.

"Magyar vagyok. Természetem komoly, mint hegedűink első hangjai..."

A bővebben gombbal a teljes vers olvasható...

Huo Yuanjia mester (1868 – 1910) megmérgezéséről, tanítványa, Chen Zhen küzdelméről szól Ni Kuang író könyve. 1972-ben Bruce Lee főszereplésével készült el a történet Tomboló Ököl címmel, 1976-ban Jackie Chan, 1994-ben Jet Li, és 2010-ben Donnie Yen nevével készült film a legendás mesterről, valamint az 1981-től eltelt 30 évben 3 sorozat és 5 filmet készítettek a tv számára. Egyikben Donnie Yen már eljátszotta Chen Zhen szerepét '95-ben. Huo Yuanjia mester, a Mízōngyì stílus legendás gyakorlóját hősnek tartották Kínában a külföldi harcosok jelentős mérkőzéseken való legyőzéséért. Azokban az időkben, amikor Kína függetlenségét a kolonizáció, a külföldi érdekeltségek és hatások jelentősen meggyengítették. Hősként tisztelték, így legendák, mítoszok is születtek életéről.

Újra a mozikban a kissé bolondos panda. Az elemzők szerint a második rész méltó folytatása az elsőnek. Po, a panda megtanulta az alaptechnikákat, hogyan hát tovább? Története a lélek útvesztőjében folytatódik, a belső békét kell megtalálnia, hogy győzhessen a gonosz felett. Méltán nevezhetjük kötelező darabnak.

2010-ben újra kiadták a "Shaolin Templom" című filmet, mely Jet Li pályafutásának ismert darabja. Egy részlet a filmből:

Mindenki megy a dolgára. Szép zenével aláfestve, s ahol nem, egy dudaszó, annyi nem hallatszik.

Így közlekednek Kínában.

Elsőként egy régi videóanyagokból összeállított mix, a zene modernebb, "Pozsi és Basic: Elindultam" című dala.

Majd egy régi pásztortánc, még a Budapest együttes időkből, érdemes megnézni hogyan bánik Kovács László a pásztorbottal.